Kezdjük a hatókörrel

Az EPR a termék és a csomagolás hulladékká válásának költségét terheli a forgalomba hozóra, a CBAM az előállítás során keletkezett szén-dioxid-kibocsátást árazza be, az EUDR pedig azt vizsgálja, hogy a termelés okozott-e erdőirtást. Más a termékkör, más a hatóság és más a gyakoriság, de mindhárom ugyanabból a vámadatból indul.

Az EPR. Aki csomagolt terméket hoz be külföldről és belföldön hozza forgalomba, jellemzően kötelezett, függetlenül attól, hogy maga a termék szerepel-e a körforgásos jegyzékben. A CBAM öt árucsoportot érint évi 50 tonna felett, az EUDR hét nyersanyagot és származékait.

A KN-kódból és a csomagolásból. A Scope Check oldalon a kód alapján mindhárom szabályozásra kapunk jelzést, az EPR-nél pedig az öt kérdéses teszt tisztázza a csomagolás miatti kötelezettséget.

Az EPR-nél az első belföldi forgalomba hozó, ami importnál jellemzően az importőr. A CBAM-nál közvetett vámjogi képviselet esetén a képviselő, közvetlen képviseletnél az importőr. Az EUDR-nél az, aki a terméket először hozza forgalomba az uniós piacon.

A leggyakoribb következmény nem a bírság, hanem a fennakadás: engedély vagy referenciaszám nélkül az áru nem bocsátható szabad forgalomba. Az EPR-nél ez inkább utólagos díjkorrekció és bírság formájában jelentkezik.

Azt, hogy a körforgásos termék forgalomba hozója viseli a termék hulladékká válása utáni kezelés költségét. Magyarországon a rendszer 2023. július 1-je óta működik, a koncessziós társaság a MOHU, a szabályokat a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

Mert a rendelet szerint kötelezettnek számít az is, aki a külföldön előállított terméket gazdasági tevékenysége körében először hozza belföldi forgalomba. A csomagolás önálló körforgásos termék, ezért a kötelezettség akkor is fennáll, ha maga a termék nincs a jegyzékben.

Két helyen: nyilvántartásba kell vetetni magát a hulladékgazdálkodási hatóságnál, és regisztrálni kell a MOHU Partner Portálon. Az utóbbi nélkül a díjszámla nem érhető el, és a koncessziós társasággal sincs közvetlen kapcsolattartás.

Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, az OKIR-kapun keresztül, körforgásos termékkód szerinti bontásban. A hatóság az adatokat továbbítja a MOHU-nak, amely ez alapján állítja ki a számlát.

A MOHU által kiállított számla kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha a negyedéves díj nem éri el az 1000 forintot, a koncessziós társaság nem állít ki számlát, hanem göngyölíti a következő időszakra.

Igen. A számla kézhezvételétől számított 15 napon belül, a díj megfizetése előtt van mód a felülvizsgálatra. Ha a fizetés már megtörtént, az adatmódosításra a tárgyévet követő év március 31-ig van lehetőség.

Két külön kötelezettség, részben átfedő termékkörrel. Ugyanaz a csomagolás mindkettő alá eshet, ezért a besorolást és az elszámolást párhuzamosan kell kezelni, nem egymás helyett.

Ha a termék nem kerül belföldi forgalomba, hanem változatlan állapotban továbbmegy, a kötelezettség jellemzően nem keletkezik. A feltételek szigorúak és dokumentációhoz kötöttek, ezért ezt tételesen kell megvizsgálni.

Az (EU) 2025/40 rendelet alkalmazandóvá vált. Közvetlenül hatályos, magyar átültetés nélkül, tehát nem kellett hazai jogszabályt megvárni. Importőrként igazolni kell, hogy a behozott termék csomagolása megfelel a követelményeknek.

A csomagolásra vonatkozó műszaki dokumentációt és megfelelőségi igazolást. Ez a beszállítói szerződések és a beszerzési feltételek módosítását igényli, mert a gyártó ezt magától jellemzően nem küldi.

A harmonizált címkézés 2028 augusztusától, az újrafeldolgozhatóságra és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó követelmények 2030-tól. A hazai szankciórendszernek legkésőbb 2027. február 12-ig hatályba kell lépnie.

Igen, az élelmiszerrel érintkező csomagolás PFAS-korlátozása 2026. augusztus 12-től alkalmazandó. Ez élelmiszeripari importnál a legsürgetőbb tétel.

Ez az a jogosultság, amely nélkül 2026. január 1-je óta CBAM-köteles áru nem bocsátható szabad forgalomba. A státuszt a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság adja ki, feltételei nagyrészt megegyeznek az AEO státusz kritériumaival.

Az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díja 229 000 forint. A jogi hátteret a 602/2023. és a 232/2025. Korm. rendelet, valamint a 19/2025. EM rendelet adja.

A kötelezettségek azokat érintik, akik naptári évenként legalább 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak. A küszöböt év közben követni kell, mert az átlépés pillanatától az engedély hiánya akadályt jelent.

Igen. A mentességet a vámáru-nyilatkozaton a megfelelő TARIC segédkóddal jelezni kell, és a mennyiséget nyomon kell követni. Ha az import felfut, a küszöb átlépése előtt kell az engedélyt megszerezni.

Az importált áru előállítása során keletkezett üvegházhatású gáz mennyisége, tonnára vetítve. Az adat a termelő üzem szintjén keletkezik, ezért a beszállítótól kell bekérni, jellemzően a Bizottság sablonja szerint.

Meghatározott esetekben igen, de ezek konzervatívak, azaz magasabb kibocsátást feltételeznek, ami több tanúsítványt jelent. Ahol a termelő valós adatot tud adni, az általában olcsóbb.

Az értékesítés az Omnibus szerinti ütemezésben 2027 elején indul, a 2026-os import évre vonatkozóan. A 2026-os beszerzések pénzügyi hatása tehát 2027-ben jelentkezik.

Nem. Az átmeneti időszak negyedéves jelentési kötelezettsége lezárult, az utolsó jelentés a 2025. negyedik negyedévre vonatkozott. Élesben éves nyilatkozat van, negyedéves tanúsítvány-fedezettséggel.

Igen, a ténylegesen megfizetett szénár levonható, ha ezt megfelelően igazolni tudják. Ehhez a beszállítótól külön dokumentáció szükséges.

A DDS az a nyilatkozat, amelyben a piaci szereplő kijelenti, hogy elvégezte a kellő gondosság szerinti eljárást, és a termék erdőirtás-mentes, valamint a termelés helye szerinti jog szerint jogszerűen állították elő. Szállítmányonként, a szabad forgalomba bocsátás előtt kell benyújtani a TRACES NT rendszerben.

A termőterület földrajzi koordinátáit, amelyekből visszakövethető, hol állították elő az árut. Nagyobb területeknél sokszögként, kisebbeknél pontként. A végrehajtási részletek jelenleg is módosulnak, ezért érdemes a bővebb adatszerkezetet kérni a beszállítótól.

A benyújtott nyilatkozat referenciaszámot kap, amelyet a vámáru-nyilatkozaton fel kell tüntetni. Referenciaszám nélkül a vámkezelés elakad, ezért a nyilatkozatot az áru érkezése elé kell ütemezni.

A Bizottság az országokat kockázati kategóriákba sorolja, és ez határozza meg az eljárás mélységét. Alacsony kockázatnál egyszerűsített kellő gondosság alkalmazható, magas kockázatnál teljes körű kockázatértékelés és kockázatcsökkentés szükséges.

Öt évig, és a hatóság kérésére be kell mutatni. Ez azt jelenti, hogy a beszállítói igazolásokat rendezett, visszakereshető formában kell tárolni.

A kizárólag csomagolási célt szolgáló anyag önmagában nem tárgya a nyilatkozatnak. Ha viszont a fatermék, például a raklap önálló kereskedelmi áruként érkezik, a saját vámtarifaszáma alapján a rendelet hatálya alá esik. EPR-szempontból ugyanez a raklap viszont csomagolószerként is megjelenhet.

A hatályos szöveg szerint nagy és középvállalkozásokra 2026. december 30-tól, mikro- és kisvállalkozásokra 2027. június 30-tól alkalmazandó. A beszállítói adatgyűjtés átfutása hónapokban mérhető, ezért a felkészülés akkor is hasznosul, ha a határidő ismét változik.

A tételszámtól függ. Néhány száz sornyi importadatnál jellemzően egy hét, összetettebb szerkezetnél kettő. A kimenet egy érintettségi lista vámtarifaszám szerint, mennyiségekkel és a küszöbszámítással.

Az elmúlt tizenkét hónap importtételeit vámtarifaszámmal, mennyiséggel, nettó tömeggel, származási országgal és beszállítóval. Ez jellemzően a vámügynökségtől vagy a vállalatirányítási rendszerből kinyerhető.

Igen, ez a jellemző felállás. A vámügynökség kezeli a nyilatkozatokat és a TARIC kódokat, mi a mögöttes adatot, a regisztrációkat és a hatósági ügyintézést. A felelősségi határt az elején tisztázzuk.

Nem. Regulatory tanácsadás és operatív ügyintézés. Ahol jogi képviselet vagy adójogi állásfoglalás szükséges, azt jelezzük, és a megbízó ügyvédjével vagy adótanácsadójával együtt dolgozunk.

A hatókör és az érintett tételszám alapján, előre rögzített terjedelemmel és határidővel. Ajánlatot az importadatok áttekintése után adunk, nyitott végű óraelszámolással nem dolgozunk.

Az operatív ügyintézést igen, meghatalmazás alapján. A jogszabályi felelősség viszont a kötelezettnél marad, ezt a megbízási szerződésben rögzítjük.